CETOP-vezérlőtömb konfigurálása – felépítés, működés és a megfelelő szelepszakaszok kiválasztása

A CETOP-vezérlőtömbök konfigurálásakor több kérdést is meg kell oldani.

  • CETOP-rendszer (NG06/NG10) az ISO 4401 szerint

A CETOP-rendszer az útváltó szelepek csatlakozási felületeinek és felépítésének szabványosítását írja le.

Elméletileg a rendszer egészen a 32-es névleges méretig terjed, mi azonban általában csak NG10-ig használunk szeleptömböket (irányadó értékként szekciónként kb. 120 l/min).

A szabványosítás legnagyobb előnye a pótalkatrészek és az egyedi megoldások kiváló, hosszú távú elérhetősége.

Az NG04 is viszonylag ritka, ezért mi sem használjuk.

Az NG06 és az NG10 közötti választást elsősorban a szükséges olajmennyiség határozza meg. A szekcióhoz szükséges kiegészítő szelepek miatt azonban adott esetben szükség lehet a két méret közötti váltásra is.

  • Különböző szivattyúrendszerek

Az ellátó rendszertől függően különböző bemeneti szekciókat kell használni. Az állandó térfogatáramú rendszer változata olyan állandó térfogatáramra van méretezve, amelyet alapvetően nyomásmentesen kell keringetni. Ez akkor áll fenn, ha a rendszert fogaskerék-szivattyú látja el. Állítható szivattyús traktoroknál is célszerű lehet azonban, ha a vezérlőtömböt egy hagyományos vezérlőegység látja el (nem Power Beyond rendszeren keresztül). Ilyenkor a rendszer nyitott központú (OC), és alaphelyzetben nyomásmentes keringést tesz lehetővé a visszafolyó ágba, így a szivattyúnak nem kell túlnyomás ellenében szállítania.

A Load Sensing kivitel alapvetően akkor célszerű, ha a rendszert axiáldugattyús szivattyú látja el (akár Power Beyond rendszeren keresztül, akár saját állítható szivattyúval). Ilyenkor a rendszer zárt központú (Closed Center), így a szivattyú semleges állásban elérheti a készenléti nyomást (kikapcsolási nyomást), és nullaszállításra állhat (üresjárat).

A két rendszer közötti átkapcsolhatóság mindig hasznos, ha a traktorokat hátul Power Beyond csatlakozással (azaz Load Sensing csatlakozókkal) vagy anélkül is üzemeltetni kell. 

  • Egyszeres vagy kettős működésű?

Kettős működésű funkciók vezérlésére általában 4/3-utas szelepeket használnak (4 csatlakozás, három kapcsolási helyzet). Egyszeres működésű funkciók vezérlésére elméletileg 3/3-utas szelepeket használnak, ezek azonban nem feltétlenül elterjedtek, ezért egyszeres működésű funkcióknál is 4/3-utas szelepeket alkalmaznak.

Az útváltó szeleptől függően azonban különösen egyszeres működésű funkcióknál problémát okozhat a belső szivárgás, ezért ilyen esetben ülékes szelepeket is használunk, hogy lehetővé tegyük a szivárgásmentes megtartást.

A 4/2-utas szelepeket egyszeres működésű, folyamatos funkcióknál használják, amelyeknek alaphelyzetben nyomásmentesnek kell lenniük, illetve reverzáló berendezéseknél.

  • Az útváltó szelepek középállása

A kívánt működéstől függően különböző középállások használhatók:

    • Nyitott középállás: a P, A, B és T egymással összekötve.

Nagyobb vezérlőtömböknél viszonylag ritka, de az egyszekciós vezérlőtömböknél elterjedt.

    • Zárt középállás: minden csatlakozó lezárva.

A párhuzamosan összekapcsolt vezérlőtömbök szokásos szabványos kivitele.

    • Tandem középállás: a P a T-vel összekötve, az A és B lezárva.

Az iparban viszonylag elterjedt alacsony nyomásigény esetén és sorosan összekapcsolt alaplapoknál, mobil munkagépeknél azonban nem ajánlott, mivel az első szelep a T-csatlakozáson keresztül kapja a második szelep nyomáslökéseit.

    • Úszó középállás: az A és B a T-vel összekötve, a P lezárva.

Nagyobb vezérlőtömböknél viszonylag elterjedt, ha alaphelyzetben a munkacsatlakozások nyomásmentesek.

  • Elektromos arányos vagy kétállású

Elektromos arányos CETOP-szekciók is alkalmazhatók. Ez különösen kétállású szelepekkel kombinálva lehet érdekes megoldás.

A kétállású szelep csak a be- és kikapcsolt állapotot ismeri, ezért egyszerűen kapcsol, és azonnal átengedi a teljes térfogatáramot.

Az arányos megoldások arányos bemenő jel alapján szabályozzák a térfogatáramot, így finom vezérlést tesznek lehetővé.

Az elektromos arányos megoldások műszaki összetettségük miatt azonban jóval drágábbak.

  • Úszóállás

Mivel a zárt középállású 4/3-as útváltó szelepeknél alapvetően hiányzik a negyedik szükséges kapcsolási helyzet, kettős működésű funkcióknál külön szelep szükséges az úszóállás kapcsolásához.

Egyszeres működésű funkcióknál ez valamelyest egyszerűsíthető, mivel a harmadik kapcsolási helyzet az úszóállás kapcsolására használható (tartós süllyesztés).

  • Szivárgásmentes helyzetben tartás

Kialakításából adódóan minden útváltó szelepnek van bizonyos mértékű belső szivárgása. Ez különösen a következő alkalmazásoknál válhat problémássá:

    • Kis hengerek
    • A henger kis mértékű mozgása is komoly problémákat okozhat (például megváltoztathatja a gép beállítását).
    • Biztonságkritikus alkalmazások 

Ezért ilyen esetben további megoldásokra, például ülékes szelepekre van szükség. Ülékzárású szelep-kialakítás esetén a belső szivárgás a műszakilag elérhető legkisebb.

  • Load-sensing jel tartós funkciókhoz

Ahhoz, hogy az adott szekcióról „valódi” terhelési jelet (LS-jelet) kapjunk, egy váltószelepen keresztül a nagyobb terheléshez tartozó jelet kell továbbítani a vezérlőtömbnek. 

Klasszikus hengeres szekcióknál ezt általában mellőzik; ilyenkor a henger működtetésének idejére folyamatos nyomásjelet adnak ki.

  • a szekciónál szokásos lehetséges külön felszereltségek
    • váltószelep az A&B csatlakozóknál a terhelési jelhez
    • nyomáshatároló szelepek az A&B csatlakozóktól a T csatlakozóig
    • fojtószelepek vagy fojtó-visszacsapó szelepek a P, A és/vagy B csatlakozóknál
    • áram-szabályozó szelepek
    • úszóállás A&B
    • elektromos ülékes szelepek az A/B csatlakozóknál